Telefongyár - Gyártörténet - 1945-1991
Telefongyár


A TELEFONGYÁR TÖRTÉNETE, 1945–1991 (szocialista középvállalat)

A Telefongyár utolsó majd' fél évszázada képekben

Közvetlenül a háború után1945. január 12. 13 napos ostrom után megjelentek az első szovjet alakulatok a gyártelepen.

A háború során ( az 1943-as árakon számolva ) a Telefongyár 12,6 millió pengő kárt szenvedett.

1945. január 14.  A Telefongyár szovjet katonai parancsnokság alá került, a katonai parancsnok Odajnyik mérnök-őrnagy. Megkezdték a romeltakarítást a gyártelepen.

1945. január 25. Elsőként a Vasút osztályon kezdődött meg a termelés.

1945. május 1. Megjelent a Telefon újság első száma, melyet Schwott Lajos szerkesztett.

1945. június 24. A Vörös Hadsereg visszaadta a gyárat a vállalatnak. Liebhardt Gyula ügyvezető igazgató összehívatta az igazgatóságot.

1945. június 28. Neuhold Kornél alelnök elnökletével megtartották a háború utáni első igazgatósági ülést. Az ülésen többek között személyi döntéseket hoztak. Kelenfy Károly vezérigazgató és néhány korábbi főtisztviselő szolgálati viszonyát megszüntették, valamint több berlini igazgatósági tag cégbejegyzését töröltették a Cégbíróságnál.
A nyár folyamán a szociáldemokraták által támogatott dr. Székely Imre megkísérelte korábbi pozícióját visszaszerezni, de ehhez az igazgatóság és a kommunista üzemi bizottság nem járult hozzá.  Az indoklás szerint  Székely  szerződése 1940. március 31-én lejárt, s kölcsönös megegyezéssel vált meg  a gyártól, mely végkielégítéssel és az autógyertya osztály gépi berendezéseinek átadásával zárult. Ennek segítségével tudta megalapítani az Automobiltechnikai és Fémöntőgyár Rt-t.

1945. július Néhány nappal az általa vezetett elnökségi ülést követően meghalt Neuhold Kornél, a vállalat alelnöke, egykori vezérigazgatója.

1945. Elkészült az új típusú 16 mm-es vetítőgép mintapéldánya.

1946. április 29. A vállalat közgyűlésén új igazgatótanácsot választottak, Leibhard Gyula vezérigazgatóval az élen.

1947 A Vallás és Közoktatási Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint két filmipari vállalat megrendelései következtében fellendült a kismozigép gyártás.

1948. március 25. Leibhard Gyula vezérigazgató - politikai nyomásra - lemondott, az ügyvezetést igazgatótanács vette át.

1948 Államosították a Telefongyárat, de két héttel ezután - nemzetközi iparpolitikai megfontolásokból - visszavonták az államosítást.

1948  A legfontosabb üzletággá a vasúti légfékberendezések gyártása vált. Bár a telefónia tekintetében is felkészült a cég, azonban rendelések hiányában a kapacitást nem sikerült kihasználni.

1948. augusztus 1. A vállalat vezetését Farkas János munkásigazgató vette át.

1949  A gyártott legfontosabb termékek:
        hangerősítő berendezés
        hangosfilmvetítő berendezés
        vasútbiztosító és harangjelző berendezés
        Knorr fékberendezés
        távbeszélő és távíró berendezés
        távbeszélő központ
        benzinkút volumeter
        használati eszközök
        Zipp - húzózárak

Ezeken kívül említésre méltó a bányatelefon, melyet tömegesen gyártott ezidőben a cég. Elkészült a bányatelefon kisebb méretű, de azonos/jobb teljesítményű  új rendszerű  változata is.

Az Integra A.G.Wallisekken svájci gyár szabadalma alapján megkezdte a Telefongyár az Integra - rendszerű vasútbiztosító berendezéseket gyártani. ( A vasúti irányító központba a rendelkező asztalon gombnyomásra, jelfogókon át, állítható az összes váltó, jelző, szemafor, s mindezt  a  rendelkező asztal ki is jelzi. )

1949. december 28. Rendkívüli gyári értekezleten jelentették be, hogy a Telefongyárat államosítják. A Nehézipai Minisztérium Bogát Lászlót nevezte ki a vállalat vezetőjének.

1950 A gyár dolgozóinak létszáma 2396 fő volt. A dolgozók havi átlagbére 759 Ft 20 fillér.Présműhely

1950. március 2. A vállalat új neve: "Telefongyár Nemzeti Vállalat", melyet még szeptemberben "Telefongyár"-ra egyszerűsítettek.

1950. május A Nehézipari Minisztérium Paulich Ferencet nevezte ki vezérigazgatónak, Bogát László műszaki igazgató és vezérigazgató-helyettes lett.

1950. augusztus 31. Országos szintű, ipari munkákra megállapított normarendezés került bevezetésre. A norma alapját a 13 - 17. munkahetek teljesítményeinek átlaga képezte. Az intézkedést alapbéremeléssel együtt hajtották végre.Vasútműhely

1950. augusztus Rövid egy hónapig Kulcsár Mihály lett a vállalat igazgatója, majd szeptemberben Bogát László - szintén egy hónapig töltötte be ezt a tisztséget. ( Ő volt az egyedüli, aki kétszer is a igazgatója volt a Telefongyárnak.)

1950. október Egy éven belül az ötödik igazgató váltás is megtörtént a gyárban. Pártos Gusztávnak sem volt túlzottan hosszú ideje a "bársonyszékben".

1950 vége Az egyenetlen fejlődés, a helytelen anyaggazdálkodás és a meglevő üzem- és munkaszervezési hiányosságok ellenére a Nehézipari Minisztérium - ideális viszonyokat feltételezve - az 1951. évi 120 milliós eredetileg is helytelen előirányzatú termelési tervet további 6 millió forinttal emelte meg.

B-gyes1951. január 1. Bugyi községben gyáregységet hozott létre a Telefongyár. Ez egyszersmind a Dabasi járás első ipari üzeme lett.

1951 február Az folytonos igazgatócsere Szabó Árpád kinevezésével egy időre megszűnt, így végre stabillá vált a vállalat vezetése. A vezérigazgató irányítása alá három igazgató; a műszaki, a kereskedelmi és a pénzügyi tartozott. Rajtuk kívül a felsőszintű vezetést két gyártásirányító főmérnök és egy gyártásvezető főmérnök és a "speciális szektor" vezetője alkotta. A szervezeti felépítés keretén belül több osztályt és főosztályt hoztak létre.

1952. A CB telefonkészülékek gyártása átkerült a BHG-ba.



1952. november 18.

Vándormozi faluhelyen Vasszilvágy.  A MOKÉP vándormozija tart híradó és játékfilm vetítést Vasszilvágy község kulturtermében. A 16 miliméteres vetítő három felvonásban mutatja be a filmeket. Képünkön a filmhíradó tekercse látható a TERTA gyártmányú vetítőgépen. Magyar Fotó Állami Vállalat: Kotnyek Antal.

Élüzem

1954. Az Orion gyárból áthelyezték a T-331 jelű rádió gyártását. A gyártás megkezdése előtt a  a készüléket áttervezték a telefongyári szakemberek.

1955. Megkezdődik a T-325-ös rádiókészülék gyártása.

1956. Új gyártási ágazatok kezdik meg működésüket; műanyagsajtolás, szikraforgácsolás, precíziós öntés, menetmángorlás, folyadéksugaras csiszolás.

1957 Új profilként megkezdődött a Telefongyárban a magnetofon-gyártás. Eközben olyan új rádió prototípusok készültek el, mint a T-426 G, a T-328 és a T-528.

Telefon szerelő műhely1957. február Szabó Árpád igazgatót előbb kormánybiztosként, majd később igazgatóként Berecz Bertalan váltotta a vállalat vezetőjeként.

1958  A Telefongyár gyáregységei:

I. Fék
II. Gyártóeszköz
III. Híradástechnika
IV. Karbantartás
V. Vasút
VI. Vetítő


1958. november 8. Kiállítás a Telefongyár legújabb termékeiből.
A magyar ipar egyik ekkori sikerágazata a rádiógyártás, az elektroncsöves rádióból 1958-ban 453 290 darab készült, ebből exportra: 221 824 készülék. Az első magyar magnetofonokkal a Vörös Szikrával (1955) és a legendás Mambóval (1957) a Vörös Szikra Gyár, későbbi nevén a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) jelent meg a hazai piacon. A konkurens Telefongyár válaszlépésként több új lakossági híradástechnikai gyártmányt fejlesztett ki. A Telefongyár székházában a legújabb termékekből rendeztek kiállítást a szakemberek és a sajtó képviselői számára.

Megörökítik, lefilmezik a magnetofonnal egybeépített legújabb típusú Terta rádiót. MTI Fotó: Fényes Tamás A gyártásra szánt termékekkel külföldi kiállításokon is megjelennek. A Terta rádiósmagnó egyik tervezője, Grosics Gusztáv nyilatkozik a Rádió riporterének. MTI Fotó: Fényes Tamás

A kor élenjáró szórakoztató elektronikai eszköze a rádió és más szalagos vagy lemezes lejátszó egybeépítésével keletkező zeneszekrény. A kiállítás egyik legszebb darabja a fotón látható zeneszekrény. MTI Fotó: Fényes Tamás


1959. január 1. Profiltisztítás keretében a vasúti fékgyártást a Székesfehérvári Könnyűipari Gépgyárba helyezték át.

1959 A Füstcsőgyár megszüntetését követően területe a Telefongyárhoz került.

A 34 csatornás, szimmetrikus kábeles, 3 keretes BK-24 rendszert átvette a BHG-tól a Telefongyár.

1960. január 1. A BHG-ból visszakerült a CB telefonok gyártása, amit B-gyáregységben kezdtek meg.

1960. július 1. Megkezdődött a Központi Alkatrészgyártó Gyáregység ( KAGY ) kiépítése.

1961. Megtörténik a BK-24 "0" széria gyártása.


1962. május 16., Budapest
Divatba jött a táskarádió 1962-ben. A TERTA gyártmányú tranzisztoros táskarádió hangját hallgatva gyakorol Fenyvesi Mária gyorsíró világbajnok budapesti otthonában. MTI Fotó: Bojár Sándor


1962. Megkezdődik a BK-24 sorozatgyártása.Átviteltechnika

Hordozható magnetofon ( 632 típus ) gyártása kezdődik meg.

1963. szeptember Újabb igazgató csere következett. Pár évig Kálmán József lett az igazgató.

1964 vége Befejeződött a gyárban a rádiógyártás, a cég három fő profilja maradt: az átviteltechnika, a vasútbiztosító berendezések és a telefónia. A magnókészülékek és a tranzisztoros táskarádió gyártása a BRG-hez, a 16 mm-es vetítőgép gyártása a RAFILM-hez, a hallásjavító készülék gyártása a MEDICOR-hoz, a benzinkút adagoló-volumeter gyártása az ÁFOR-hoz  került át a gyárból.

1967. október A Kálmán Józsefet követő igazgató Kincses István lett.

1968.január 1. A Telefongyár, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG), az Orion Rádió és Villamossági Gyár külkereskedelmük lebonyolítására közös vállalatot alapított „BUDAVOX  Híradástechnikai Külkereskedelmi Rt.” néven. Az új Rt. igazgatósága a Telefongyár vezérigazgatóját választotta meg elnökévé. A BUDAVOX addig a BHG export főosztályaként működött, hasonló feladattal, de óhatatlan volt a BHG-hez húzása. A kereskedelmi vállalat központja a Tanács ( most Károly ) körút 3/B. alatt volt.

1968. január 1. Tizenegy gyártó vállalat / Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG), Budapest Rádiótechnikai Gyár (BRG), Elektroakusztikai Gyár (EMV), Finommechanikai Vállalat (FMV), Híradástechnikai Anyagok Gyára (HAGY), Híradótechnikai Vállalat (HTV), Mechanikai Laboratórium (ML), Orion Rádió és Villamossági Vállalat, Remix Rádiótechnikai Vállalat, Telefongyár (TRT), és két kutató intézet / Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet (HIKI), Távközlési Kutató Intézet (TKI) / részvételével megalakult a Magyar Híradástechnikai Egyesülés (MHE). Az egyesülés elnöke Kincses István lett.

1968 – 1970 A TERTA készítette a kelet-nyugati Metro Deák tér - Déli pályaudvar közötti szakaszának energia - automatika, energia - távvezérlő és vasútbiztosító berendezéseit.

1969. április Másfél év elteltével Kálmán József alól is kicsúszott az igazgatói szék. Utóda Csuhai (Csinos) Sándor lett.

Gyula gyesNK-gyes1969. Gyulán és Nagykátán a gyár új telephelyeket, gyáregységeket hozott létre.

1970. A 11'300 kötetes szépirodalmi könyvtár 1200 fős olvasótáborral bírt.


1973. Nagykátán megkezdték az adatátviteli berendezések gyártásához szükséges üzemcsarnok építését.

Csuhai Sándor igazgató után Rózsavölgyi József került a vállalat igazgatói székébe.

1974. A Telefongyár igazgatása áttért a hat igazgatós rendszerre.
A vezérigazgató (Rózsavölgyi József) mellett műszaki (Fischer János), gazdasági (Gombos István), termelési (Baglyas Mihály), kereskedelmi (Bartók István), valamint személyzeti és szociális (Schneider Béla) igazgató alkottaCentenáriumi kiállítás a cég felsővezetését.

1975. A Tavaszi ipari vásáron BNV-díjat nyertek a TERTA távadatfeldolgozó gyártmányai.

A klub átadása1976 A Telefongyár centenáriuma alkalmából ünnepségsorozat zajlott a gyárban.
Az évforduló kapcsán gyártörténeti kiállítás nyílt a szociális épületben.

Átadták az Ifjúsági Klubot a fiataloknak.

A centenárium tiszteletére megrendezték a Telefongyári Ifjúsági Napokat, több sport és kulturális és szakmai rendezvénnyel.

Meghívó
Meghívó a 100 éves Telefongyár Műszaki napjára


Bugyi, 1977. április 26. Automata őrök.
Felügyelet nélküli ellenőrző berendezéseket csomagolnak a Telefongyár bugyi gyáregységében. A kép felirata arról tájékoztat, hogy a szovjet posta megrendelésére a Telefongyár bugyi gyáregységében készítik azokat a felügyelet nélküli ellenőrző berendezéseket, amelyeket gáz- és olajvezetékek mentén állítanak fel 6-7 kilométeres távolságokban egymástól. Ilyen berendezések őrködnek majd az orenburgi gázvezetéknél is. MTI Fotó: Koppány György


1978. november 16. Budapest.
Átviteltechnikai berendezés a moszkvai olimpiára A Telefongyár a Szovjet Posta felkérésére az 1980-as moszkvai olimpiára kilencszázhatvan csatornás átviteltechnikai berendezést szállít. A készülék az olimpiai események különböző színhelyeit és a központot köti majd össze. A képen: számítógép-vezérlésű műszerrel ellenőrzik a szerelés minőségét. MTI Fotó: Balaton József



látogatás a nyáklap üzemben

1979 Elkészült a telefongyári berendezésekhez szükséges nyomtatott áramköri lapok saját előállításának
céljából létrehozott nyáklap gyártó üzem. Ezzel párhuzamosan a nyáklap gyártáshoz szükséges egyéb egységek ( fotolabor, digitalizáló ) is megújultak.

Lázár György a gyárudvaron1980. október 3. Látogatást tett a vállalatnál Lázár György (*1924 +2014), a Minisztertanács elnöke (1975-1987). A gyárlátogatás során megtekintette - többek között- a nemrég működő nyáklapgyártó és szerelő üzemeket.

1981. A Magyar Rádió riportot készített a Telefongyárban. A Kossuth adón sugározták a "Hangulatjelentés" című adást. Ez valószínűleg egy munkahelyi riportsorozat része volt. A felvételen Rádai Eszter beszélgetett az A-I Gyáregység bemérő műszerészeivel.
Ide kattintva a riportot meg lehet hallgatni.

1981. február 1. Saját kérésére, - egészségi állapotára való tekintettel - felmentették Rózsavölgyi József vezérigazgatót, aki 1973 óta vezette a vállalatot. Helyére dr. Koncz Károly, a váci HAGY korábbi vezérigazgatója került.kuwaitban a helybéliekkel

1982. A Budavox megnyert két kábelhálózat tendert, a C58-at és a C69-et Kuwaitban. A project a Telefongyárat is érintette; a szerelő csapat egy részét az itteni jelentkezett dolgozók közül választották ki. 1982 és 1983 a felmérés, a technológia kidolgozás és project előkészítés, míg 1984 és 1985 a kivitelezés évei voltak. A Budavox további tendereket is nyert Kuwaitban és 1986-tól is folyt munka a közelkeleti országban. 

épül a teniszpálya1983 -1984 A balatonlellei üdülő hátsó udvarában fiatalok társadalmi munkában sportudvart és gyermekjátszóteret építettek.Kiskörös gyártelep

1984 május A Telefongyár újabb gyáregységgel bővült; a Kiskőrösi IGV-ből lett a legutolsó, így legrövidebb életű gyáregységünk.
A kiskőrösi üzem 1962 júliusában, 80 dolgozóval "Járási Vegyesipari és Javító Szolgáltató Vállalat" néven kezdte meg működését. 

(Az üzem történetéről szóló cikk itt található az interneten.)
/ Ha a link már nem működik, az anyag pdf formátumban itt is olvasható. /

Van Tien Dung gyártátogatása1984. július 1. Van Tien Dung (1917-2002) Vietnám akkori védelmi minisztere, a fegyveres erők főparancsnoka tett látogatást a gyárban, akit Benedek Elek kalauzolt végig az üzemeken.

1990. A Telefongyár korábbi kereskedelmi igazgatója, dr. Beke-Martos Gábor került a vállalat élére vezérigazgatóként.

1990. június 7. A Cégbíróságnál bejegyezték az 1990. május 28-án alapított Terta Lido Üdültetési Kft-t, mely egyszersmind átvette a balatonlellei üdülő vezetését. (A Marik - Dérföldi páros 1.000.000 Ft jegyzett tőkével alapította a Kft.-t. A cégnek a Cégbíróságnál történt törlésére 2001. január 12-én került sor.)

1991. szeptember 1. Az állami ipar privatizációja során a Siemens megvásárolta a Telefongyár Rt.-t, s a Siemens Telefongyár Kft. jött létre.

A cég új vezetése a munkahelyek megtartását, közös boldogulást ígért a dolgozóknak a megalakuláskor megtartott értekezleteken, ám rövidesen megkezdődött a termelő egységek megszüntetése, a dolgozók elbocsátása. Évek során a cég profilváltozása miatt a régi dolgozók töredéke maradt állományban.

1992. június 11. A cég teljes egészében a Siemens tulajdonába került át.

A Siemens EWSD digitális elektronikus telefonközpontok gyártásával kiemelkedő szerepet játszott a hazai telefonhálózat rendszerváltást követő gyors fejlődésében.

1995. Miután a Siemens a Telefongyárat privatizálta, az analóg átviteltechnikai rendszerek gyártása átkerült az EPOS-PVI Villamos Rt-hez. Az EPOS PVI Villamos Rt. céget még 1989.09.30.-án alapították. 1990-92 között dr. Nagy László volt a cég vezérigazgatója. A XV.kerület, Késmárk utca 14. alatt működött, az 1996.03.01-én (vagy 1998.02.05-én) történt felszámolásáig. Több egykori telefongyári dolgozó került át az EPOS-hoz, néhányukat mutatja egy videofelvétel.

Az alábbi kis munkahelyi videót Baranyi Gyula készítette. Egy videokamera próbafelvétele vált kordokumentummá.

1996. Megszűnt Nagykátán a Telefongyár működése.

1997. A gyártelep átalakítása zajlott, melynek százéves épületek váltak áldozatául.
Egy épület pusztulása I. Egy épület pusztulása II. Egy épület pusztulása III. Egy épület pusztulása IV.
( A 9/10-es épület robbantásos bontását az abban az évben alakult - és azóta már meg is szűnt Aktiva-special bontó cég végezte )


2003. július 31. A Siemens Telefongyár Kft., a Siemens Investor Kft és a Siemens Rt jogi értelemben is egyesült, ezzel maga a Telefongyár név is eltűnik.
Az új cégnév: Siemens Rt.

2005 A Siemens Rt. megnevezést a Siemens Zrt. váltotta fel.
A Siemens hazai regionális vállalatának szerepét a Siemens Nemzeti Vállalat tölti be, melyet a Siemens Zrt. a Siemens Investor Kft -vel közösen alkot. Utóbbi tulajdonában van az ingatlanvagyon, és ellátja a telephelyekkel, létesítményekkel kapcsolatos igazgatási, üzemeltetés-irányítási, védelmi, vagyongazdálkodási és beruházási feladatokat. A hazai Siemens csoport összesen 10 céget foglal magában, a Siemens Zrt. és a Siemens Investor Kft. mellett további leányvállalataink és társvállalataink tevékenykednek Magyarországon.

De ez már egy másik történet része.......

napjainkban


A Telefongyár kiállítási emlékei
Neuhold cége már az XIX. század végi országos kiállításokon is részt vett. A Telefongyár több ízben képviseltette magát később is országos és nemzetközi kiállításon. A sikeres termékek elismerést vívtak ki a gyártónak.

Két érem a régebbi múltból:

1885



1948


A Telefongyár által elért elismerések
1945 után


1962. BNV díj: BK-24 átviteltechnikai berendezés.

1968. BNV díj: CB-666 telefonkészülék.

1973. BNV nagydíj: E2 típusú egységes átviteltechnikai rendszer.

1974. BNV nagydíj: BK-60/300/860 csatornás rendszer.



1975. BNV-díj: TAP-2, TAP-70 távadat feldolgozó gyártmánycsalád.


1976. BNV-díj: TMX-2400 távoli multiplex berendezései.


1977. BNV nagydíj: BK-G és BK-300/G, BK-960, BK-2700 csatornás átviteltechnikai rendszer és berendezései.


1978. BNV nagydíj: BO-12 átviteltechnmikai légvezetékes rendszer.


1979. BNV-díj: TMX-2410 típusú adatátviteli multiplexor.


1980. BNV-dí: BD-30/32 primer PCM rendszer és berendezései.


1981. BNV-díj: számítógép-hálózatok távadatfeldolgozó rendszer.


1982. BNV-díj: TAP-34 intelligens adatátviteli terminál és BO-3 háromcsatornás, vivőfrekvenciás légvezetékes rendszer.


1983: BNV-díj: BK-300/N szimmetrikus kábeles rendszer.


1984: BNV díj: BK-12-12 szimmetrikus kábeles rendszer.


1986: BNV díj: STB-30/60 PCM jelzésmultiplexer - transzlátor betét.


1987: Kiváló Áruk Fóruma: TMT-120 mátrix nyomtató