Telefongyár - Gyártmányok - jelfogók
Telefongyár
JELFOGÓK



1910-ben  Relais néven gyártott a cég jelfogókat (maga a francia szó relét, jelfogót jelent).

1940 és 1990 között a Telefongyár által készített jelfogók:

Integra-domino típus
TM miniatürizált típus
Középnehéz jelfogócsalád
Miniatűr típusú jelfogócsalád
Törpe jelfogó
Gázvédett érintkezőjű jelfogócsalád
Közepes miniatűrizált jelfogó
Szubminiatűr jelfogó
Mikrojelfogó
Mikrominiatűr jelfogó


RELAIS (1910)

A relais jelfogó- vagy jeltovábbító-készülék jelzéseknek továbbítására szolgál nagyobb vonaltávolságok esetén. Nagyobb távolságra ugyanis a telep árama a vezeték nagyobb ellenállása következtében nem elég erős arra, hogy a csengőt megszólaltassa.  Ilyen esetben a csengő helyébe a relaist kapcsoljuk a vonal áramkörébe. A relais számára a gyengébb áramerősség is elegendő a működéshez. A csengőt egy külön teleppel bíró kisebb ellenállású helyi áramkörbe kapcsoljuk. Ezt az áramkört a relais zárja, amint a vonaláramkört zárjuk, azaz a relais áramot kap.
A fenti elven a munkaáramú relais működik. Ezzel ellentétes elven működik a nyugvóáramú relais, mely akkor zárja a helyi áramkört (azaz akkor szólaltatja meg a csengőt), amikor a vonaláramkörben folyó áram valamilyen okból megszakad.

 
11551: 40 Ohm ellenállással, munkaáramra
11552: 120 Ohm ellenállással, nyugvó áramra
11555: 40 Ohm ellenállással, leeső jelzőtárcsával, munkaáramra
11558: munkaáramra, öntöttvas szekrényben.


 
Váltóáramú jelfogó, 220 V 3 Amp. 80-120 W megszakításra alkalmas
max. 5 átkapcsoló rugóig. (Készülhet 110 V-os kivitelben is.)


 
Szög-emeltyűs jelfogó.
 

Citomat típusú jelfogó.
A telefóniában és a könnyű automatikában nyer alkalmazást. 6 – 48 V feszültségű áramkörök működtetésére alkalmas. Záró, bontó és átkapcsoló rugók, illetve azok kombinációjával 6 kontaktusig szerelhető.


 
Korabeli jelfogók rajzai.


1960-as évek eleje: vasuti jelfogó műhely
1960-as évek: Vasút-jelfogó műhely

TÖRPE JELFOGÓ

 
Felépítését tekintve a lapos jelfogók családjába tartozó egyenáramú gerjesztésű, gyors működésű és nagy élettartamú jelfogótipus. Javasolt működési helyzetében az érintkezőrugók függőlegesek.

Gerjesztési rendszere:  Kizárólag egyenáramú működtetésű, de megengedhető a szűretlen egyenárammal való működtetés is. Gerjesztőtekercse műanyag csévetestre csévélt vörösrézhuzal.

Érintkezőrendszere: műanyagba fröccsölt érintkező rugókból áll, melyből több féle változat került kialakításra. igy 566 különféle érintkezőkombináció kiépítése lehetséges.

Általános adatok

A jelfogó súlya: (a felszerelt érintkezők számától függően) 60...70 gramm.
Induktivitása elengedett állapotban:    12.10-8 N2    (H)
meghúzott állapotban: 20.10-8 N2 (H)
horgonyútja: (az érintkezőkombinációktól függően) 0,4-0,9 mm
Mechanikai élettartama: 10-8 kapcsolás
Villamos élettartama:    a megengedett maximális terhelésnél: 10 6 kapcsolás.
Rázásállósága a csévetengely irányában: (4...2)g; (10...70) Hz.
A megengedett maximális kapcsolási frekvencia: 30 Hz.
A jelenleg gyártásban levő változatok 1,5V és 36V között alkalmazhatók.
A gerjesztőtekercs terhelhetősége 40 °C környezeti hőmérsékleten maximálisan: 1,2 W



MINIATÜR JELFOGÓ
 
Általános adatok:

A jelfogó súlya, kiépítési mértékétől függően 60...70 g. Az induktivitása elengedett állapotban kb. 8 . 10-8 N2 (H), meghúzott állapotban 10 . 10-8
N2  (H), ahol 'N' a menetszám.
A jelfogó horgonya 0.1 mm-es ütközőpecekkel készül, mely az esetleges tapadás ellen (a remanencia) miatt biztosít.

A jelfogó horgonyútja, az alkalmazott érintkező fajtáitól és a rugócsoportok nagyságától, ill. összeállításától függően, 0,6 és 1,5 mm között változik.

Az érintkezők közötti légrés, az érintkező-fajtáktól függően változik, de min. 0,3 mm,

A jelfogó mechanikai élettartama 108 kapcsolás. A jelfogó villamos élettartama 0,3 ...1x106 kapcsolás.

A megengedett max. kapcsolási frekvencia: 20 /Hz/.
Alkalmazható 2 ... 220 V egyenfeszültségen.
Névleges meghúzó teljesítmény: min. 50; max. 1900 mW.
Maximális terhelhetősége 40 C °környezeti hőmérséklet mellett: 3 W
A miniatűr jelfogó gyorsműködésű.
Meghúzási ideje min. 5; max. 20 ms
Engedési ideje min. 1,5; max. 6 ms
A működési idő az alkalmazott gerjesztéstől és rugócsoport kiépítéstől függ.

Érintkező fajták:
    1. gyengeáramú
    2. erősáramú
    3. nagyterhelhetőségű
    4. kapacitásszegény

A kapacitásszegény rugócsoport lehetővé teszi a jelfogó nagyfrekvenciás áramkörökben való alkalmazását. A rugók közötti szigetelést itt elizolitból készült szigetelők biztosítják.

A kapacitásszegény rugócsoport kapacitása: 15 pF.

Az érintkezők rugónyomása gyengeáramú, erősáramú és kapacitásszegény érintkezők esetén: 20-34 g.

Nagyterhelhetőségű érintkező esetén: 44-48 g.
Az érintkezők átmeneti ellenállása: 0,02-0,05 Ohm.

Gerjesztési adatok:

A miniatűr jelfogótípus kizárólag egyenáramú gerjesztésű. A gerjesztési igényt a jelfogón alkalmazott érintkezők fajtája és mennyisége határozza meg.

A gerjesztőtekercs ellenállása: min. 5, max. 19.000 Ohm.

Gerjesztési rendszere:

Közvetlenül vasmagra tekercselt gerjesztőtekercse van, mely többtekercses kivitelű is lehet. Igy többféle áramköri alkalmazást is nyerhet, sőt különleges követelmények teljesítésére is alkalmas.

Érintkezőrendszere olyan sokoldalú alkalmazását teszi lehetővé, mely jelfogók területén, komoly méretváltozás nélkül, szinte egyedülálló.


SZUBMINIATŰR JELFOGÓ

A jelfogó két váltó érintkezőt tartalmaz, melyek előbb bontó, azután záró működésűek,

Célszerű üzemeltetési helyzet: a huzalrugók függőlegesen legyenek, forrvégük alul.

A forrasztható csatlakoztatást biztosító huzalkivezetések - amelyek az érintkező rugók végei, a tekercskivezetéseké pedig a szintén rugócsoportot tartalmazó műanyagtömbbe fröccsölt huzaldarabkák a szabványos 2,5 mm-es raszter távolság szerint helyezkednek el, a nyomtatott áramköri lapokhoz való csatlakoztatás céljára.

Alkalmazási terület:

A jelfogót konstrukciója, anyagának megválasztása és specifikációja a legkülönbözőbb elektronikus szerelvényekben való alkalmazásra teszi lehetővé. Hogy csak egy néhány jellegzetes példát említsünk. Kis súlya, mérete, nyomtatott áramkörbe való forraszthatósága, rázásállósága következtében előnyösen alkalmazható hordozható készülékekben.

Az általános felhasználási célú jelfogók érintkezőinek legmegfelelőbb anyaga az ezüstpalládium, Ez azt eredményezi, hogy az egészen kis feszültség és áramtartomány (mV, mA) és a nem túl nagy feszültség és áramtartományok kivételével (> 10OV, > 1 A) üzembiztos kapcsolást ad. A biztos érintkezés-adást a viszonylag nagy érintkező nyomóerő (cca. 10 p) és kiemelés, 0,15 mm biztosítja.

A jelfogót klimatikus ellenállóképessége, búrázottsága alkalmassá teszi a normálisnál nehezebb klima körülmények közötti működésre is.

Az érintkezők     kis kapacitása lehetővé teszi a magasabb frekvenciatartományban való alkalmazást is.
 
A TERTA szubminiatűr jelfogója lapos típusú jelfogó. A kedvezőbb mágneses tulajdonságok elérése érdekében I alakúra kialakított vasmagon helyezkedik el a műanyag (Makrolon) tekercstest és a tekercs. Az érintkezők és érintkező rugók anyaga ezüstpalládium (Ag Pd) huzal, melyek hőre lágyuló műanyagtömbbe (Makrolon) vannak fröccsöntve. Ugyancsak a műanyag-tömbnek két karom nyúlványa végzi a járomnak a vasmaghoz való rögzítését. A vasmagot csavarkötés rögzíti a rugócsomagot magába foglaló műanyagtömbhöz. A mozgórugók mozgatását a horgonyhoz ponthegesztett fém-hidacskába fogott műanyag lapka végzi. A maximális horgonyút beállítását a hídról kinyúló fülek biztosítják. A jelfogó búrázott kivitelű, ami a porvédettséget biztosítja. A búra anyaga Makrolon.



Jelfogók a Vasútbiztosítás területén

Kivonat Dr. Erdős Kornél, volt Vasútfejlesztési Főosztályvezető tanulmányából

    A vasút már fennállása óta igen előkelő helyet foglal el, mind a nemzeti, mind pedig a nemzetközi közlekedésben, mert nagy tömegű szállítást aránylag olcsón és gyorsan tud lebonyolítani. Minél olcsóbb és gyorsabb a szállítás, annál kisebb az egységnyi árumennyiségre eső szállítási költség. E feltételek megteremtéséhez nem elegendő csak a kocsipark mennyiségének, továbbá a vontató állag mennyiségének a növelése, ha az utazási sebesség, illetőleg az állomások és térközök átbocsátóképessége kicsiny. Az átbocsátóképességet jelentősen befolyásolja - több más tényezővel együtt - a váltók és jelzők állításának, illetve a vágányutak beállításának módja. A váltó- és jelzőállításkor elvégzendő műveletek számának és végrehajtási idejének csökkentésével számottevően növelni lehet a vasútvonal átbocsátó-képességét.

    Eme feladatok végrehajtása csak korszerű biztosítóberendezések alkalmazásával lehetséges. E célt szolgálja az Integra-Dominó rendszerű vasútbiztosító berendezés. E berendezés fő jellemvonása - hogy korszerű nagybiztonságú elemekből épül fel, és ezt a tulajdonságot az összeépített berendezés is megőrzi, továbbá, hogy a jelen körülmények között a legmagasabb fokú automatizációra törekszik.

    A dominó rendszerű biztosítóberendezések belsőtéri berendezései jellegüket tekintve megegyeznek a MÁV Integra-rendszerű berendezésekkel, csak kiviteli alakjukat, felépítésüket más tényezők határozták meg, Ezen tényezők befolyására a felépített áramkörök is teljesen megváltoztak.

    A konstrukció kialakítása a vasútbiztonságot befolyásoló tényezők közé tartozik, tehát itt is mindenkor figyelembe kell venni azt a biztosító-berendezésekben alkalmazott elvet, hagy egy-egy fellépő esetleges hiba a berendezést a biztonság felé terelje, a hiba jellege legfeljebb csak üzemzavart okozó lehet. Üzemveszélyt okozó hiba nemcsak az áramkörök felépítésében, de még a konstrukcióban sem engedhető meg.

    A vasút szempontjából jelentős, hogy a berendezést könnyen szerelhetővé, karbantarthatóvá, esetleg bővíthetővé kell tenni.

    A gyártó cég szempontja, mely szintén lényeges, hogy korábban nem lehetett a berendezéseket szériában gyártani. Minden egyes állomás egyedi tervezést és gyártást kívánt. Ezekkel nem volt biztosítható egy jól szervezett, magas termelékenységű, gazdaságos gyártás. Bár az alkatrészek korábban is szériában készültek, mégis az áramkörök és a szerelés másmilyen volta miatt az egész szalagszerű gyártás felborult, az átfutási idő igen hosszú volt.

    A berendezés dominószerű összerakhatósága elsődlegesen abban nyilvánul meg, hogy az áramkörök egységekből vannak összerakva. Egy-egy ilyen áramköri egység zárt burában, u.n. „reléegységben" foglal helyet. Minden egyes ilyen egység önálló áramköri feladattal rendelkezik. A relék és a hozzájuk csatlakozó kisebb elemeket nem kell állandóan, vagy időszakonként szabályozni, egy pormentesen lezárt egységben nyernek elhelyezést. Az azonos feladatú reléegységek teljesen egyformák attól függetlenül, hogy egy állomáson belül is több kerül belőlük alkalmazásra, vagy azonos alapáramkörök felhasználásával több állomást építünk fel. Az állomások egyéni jellegzetességét nem lehet minden esetben reléegységbe foglalni, mert akkor minden állomáshoz újabb reléegység-konstrukcióra lenne szükség. Az egyéni jellegzetességeket megvalósító jelfogók, ill. egyéb szerelvények ilyen esetekben külön, pormentesen, egyénileg burázva kerülnek felhasználásra.

    A reléegységek, illetőleg ezek dugaszolható felerősítése már teljesen megfelel a fentebb említett szempontoknak. AZ áramkörök dugaszolható kivitelezése egyrészt megkönnyíti a szerelést, másrészt a karbantartó munkáját, mert a hibát behatárolva egy reléegységre, azt lecserélve a berendezés újra üzemképes. Bővítés esetén komplett áramköri egységekkel a berendezést egyszerű módon lehet átalakítani. Az ilyen módú kialakítás a gyártó érdekeinek is eleget tesz, mert egyrészt megfelelő anyagbiztosításról, másrészt pedig bizonyos mértékű szalagszerű előregyártásról tud gondoskodni.

    Hasonló a helyzet az építőelemekből, u.n. mezőegységből felépülő rendelkezőasztal (pultos készülék) esetében is. Míg a MÁV Integra-rendszernél egy-egy kisebb bővítés esetén is esetleg vadonatúj rendelkezőasztalt kellett készíteni, de legalább is a forgalomból s berendezést hosszabb ideig ki kellett kapcsolni.

    A kisebb átalakítás során az üres mezőegységek helyébe. megkívánt új egységek beültetésével néha üzemben levő berendezés is rövidebb idő alatt átalakítható. A MÁV Integra berendezésekkel szemben, ahol külön vágánytábla és külön rendelkezőasztal volt, a Dominó típusú a kettőt egyesíti, amit az alkalmazásra kerülő szerelvények méreteinek jelentős mértékű csökkentése tett lehetővé.

    További előny a MÁV Integra típushoz képest, hogy a belsőtéri szerelvények összekötése ebben a rendszerben egyszerű telefonkábel segítségével történik.

    A Dominó elv teljessé tétele érdekében az állványsorok is egységes elemekből épülnek fel, így tetszőleges variációk alakíthatók ki, fél ikerállványtól öt ikerállványig.


A berendezésben használt jelfogótípusok ismertetése.

    A biztosítóberendezésekben - az u.n. automatikai áramkörökben - mindössze kétfajta jelfogó kerül alkalmazásra: az Integra típus és a KDR típus.

    A két jelfogótípus alkalmazási területe a biztosítóberendezésekben szétválik. A biztonságot befolyásoló áramkörökben az Integra jelfogócsalád egyes tagjai, míg a biztonságot nem befolyásoló áramkörökben a KDR jelfogócsalád tagjai nyertek alkalmazást.


A KDR JELFOGÓ CSALÁD

A szögemeltyűs jelfogók általános jellemzése, elvi felépítése, ill. működése.

Szögemeltyűs jelfogó elvi felépítése


    A KDR jelfogócsalád a szögemeltyűs jelfogótípusok egyik válfaja. Ezeknek a működési elve, hogy a tekercsen átfolyó áram hatására a vasmagban létrejövő mágneses mező a járomon keresztül folytatja útját a horgonyhoz, majd a horgonyon, és tovább a horgony és a vasmag közötti légrésen át ismét a vasmag felé záródik.

    A létrejött mágneses tér hatására a járomélen csapágyazott szögemeltyűs kiképzésű horgony kimozdul a nyugalmi állásából, a horgony mint kétkarú emelő működik.

A jelfogók kontaktusaival szemben az alábbi követelmények állnak fenn:
    a) biztonságos elektromos érintkezés,
    b) mechanikai alaktartás,
    c) hosszú elektromos élettartam,
    d) kis átmeneti ellenállás,
    e) külső hatások elleni ellenállóképesség.

A fenti követelmények kielégíthetők, ha megfelelő keménységű nemesfém érintkezőket alkalmazunk, melyek a kontaktus zárásakor megfelelően nagy nyomással fekszenek fel egymáson, ill. működés közben öntisztító mozgást végeznek és elektromosan nem terheljük a kontaktust a megengedettnél nagyobb mértékben.

Az egyes rugók felerősítési végükön rögzítettek, tehát az érintkezőpogácsák csak körív mentén tudnak elmozdulni (kényszerpályás mozgás). Ez a mozgás öntisztító hatású, tehát a kontaktuson esetleg felgyülemlett szennyeződés a működéskor lecsiszolódik.

A KOR jelfogócsalád általános adatai. KDR-1 és KDR-3.

Az alant felsorolt adatok határérték jellegük miatt, az egymást kizárók természetesen együttesen nem vehetők figyelembe.
A jelfogó maximális érintkező száma:     10 váltó (Morse) érintkező, vagy
                                                                  15 munkaérintkező, vagy
                                                                  15 nyugalmi érintkező, vagy
                                                                   az ezekből kialakított oly értelmű kombináció,
                                                                   hogy egy csoportba max. 7 érintkezőrugó kerülhet.


Maximális meghúzási idő:            kisebb, mint 20 msec, kb. 0,5 sec
Minimális elengedési idő:             kisebb, mint 10 msec, kb. 0,3 sec
Működési szám:                kb. 5-10 millió

Maximális kontaktusterhelés
Feszültség:             220 V egyen vagy váltó
áram:                     4 A egyen vagy váltó
teljesítmény:          100 W egyen vagy 400 W váltó

Működési hőmérséklethatárok                                            -25 °C-tól ± 55 °C-ig
A jelfogó súlya a cséve és az érintkezők függvényében     400 - 600 g
Kontúr méretek az érintkező kiépítés függvényében         max. 115 x 54 x 80 mm
Menetszám pontosság                                                         + 0%
Tekercsellenállás pontosság                                                +15 -10%
Elektromos beállítási adatok pontossága                             ± 10%
Működési időpontosság                                                         + 20%

A szögemeltyűs jelfogótípus elvi működési leírásánál már ismertetett módon épül fel. A bakelit csévetestre tekercselt cséve a 12 mm átmérőjű vasmagra lesz felhúzva. A vasmag itt is az L-alakú járomhoz csatlakozik, s ezzel egy oldalon zárt mágneskört alkot. A mágneskörnek a másik oldali zárása a horgony (fegyverzet) segítségével történik, mely úgyszintén L-alakra van meghajtva, és a járom élén csapágyazva. A horgony és a vasmag között 2,4 mm-es légrés van. Míg a kialakult mágnestér húzóereje következtében a horgony ezt az utat megteszi, és az ütközőpecek a vasmagon feltámaszkodik, az L-alakra hajlított horgony felső része felemelkedik, magával viszi (felemeli) a rászegecselt szigetelőlemez segítségével a rugócsoportok ide támaszkodó rugóit s így ezek szerepüknek megfelelően elvégzik a záró, nyitó, átkapcsoló munkájukat.

A jelfogó egyenáram gerjesztéssel működik; csévéje cserélhető, a vasmagról lehúzva a helyére másik szerelhető.

A jelfogó érintkezőpogácsái palládium-ezüstböl (PdAg; 30% palládium, 70% ezüst) készülnek.

A KDR jelfogók alkalmazása

Azok az áramkörök, ahol a KDR jelfogó alkalmazható, az egyes késleltetési, hidegellenőrző, illetve a visszajelentő áramkörök. Késleltetési áramkör található a váltókapcsolásban, ahol a váltó hosszúidejű fékben futásának elkerülésére egy min. 8 mp-ig húzva tartó KDR jelfogó szabályozza az állítóáram folyási idejét, ezzel a váltó esetleges fékbenfutási idejét is. Á késleltetési idő leteltekor a jelfogó elenged, és közvetve kikapcsolja az állítóáramot. Hidegellenőrzésre használjuk a pótvörös égők izzószálának ellenőrzésére, nagyellenállású jelfogón át. Az egyes visszajelentési fogalmak rögzítésére, tárolására, illetőleg, hogy a nagybiztonságú jelfogón visszajelentésre kevés kontaktus legyen lefoglalva.
 

A jelfogó nem alkalmazható a biztonsági áramkörök kivitelezésére, mert a kontaktusok nincsenek egymással és a horgonnyal kényszerfüggésben. Így a jelfogó elengedett vagy meghúzott állapotát, továbbá az egyes kontaktusoknak a működését (zárás-nyitás) érzékelni, illetve ellenőrizni a többi kontaktussal - a mechanikai kényszer kötöttség hiánya miatt - nem lehet. Ily módon egy kontaktuspár beragadása esetén az összes többi kontaktus üzemképes marad.


AZ INTEGRA JELFOGÓCSALÁD

Általános jellemzés és a jelfogócsalád tagjai.

Az Integra jelfogócsalád jelfogóinak legfőbb jellemzője az, hogy ami a KDR jelfogóknál hiányzik, vagyis az egyes kontaktusok egymásközti, illetve a kontaktusok és a horgony közti kényszerkapcsolat itt megvan, tehát a horgony mindenkori állása (húzott vagy ejtett), illetve az egyes kontaktusok helyzete a jelfogón levő valamely másik, minden további nélkül ellenőrizhető.

Az elektromos biztonságot a jelfogó 2000 V-os átütési szilárdsága, a kétszeres megszakítású kontaktusok, a nagy kontaktusnyomás és a nagy kiemelés adja.

A jelfogó működési helyzete a KOR jelfogócsaládtól eltérően csak függőleges lehet. Egyenáramú gerjesztéssel működik.

A jelfogó kontaktusa a KDR jelfogóhoz képest sokkal nagyobb teljesítmények megszakítására képes, de felszerelhető erősáramú érintkezőkkel is, amelyek még jobban emelik a megszakítható teljesítményt.

Az Integra jelfogócsaládnak igen sok tagja van, melyek közül a biztosítóberendezésekben a következőket használjuk:

a.) Normál kapcsolómágnes. A jelfogócsalád alapja, 3-17 érintkezőig építhető ki.
 
 Integra kapcsolómágnes

b.) Kettős kapcsolómágnes. 2x17 érintkezőig építhető ki. Kapcsolatban van 2 db normái kapcsolómágnes, melynek az érintkezőléce egy átkötő lemezzel közös alaplapra szerelve és a tekercsek elektromosan sorbakötve.
 
Integra kevert érintkezős kapcsolómágnes

c.) Kevert érintkezős kapcsolómágnes. Max. 15 érintkezőig épülhet ki. Felépítése hasonló a normál kapcsolómágneshez, de egyes érintkezők helyére nagyobb teljesítmény kapcsolására alkalmas erősáramú érintkezők vannak beépítve.
 
Integra normál támaszmágnes

d.) Normál támaszmágnes. 2 db normál kapcsalómágnesből épül össze egy támszerkezet segítségével, közös alaplapon.

e.) Egyoldalas támaszmágnes. u. az, mint a d.) pont szerinti, csak az egyik oldalon levő kapcsolómágnes mechanikailag független a támszerkezettöl.

f.) Kevert érintkezős támaszmágnes. u. az, minta d.) pont szerinti, csak egynéhány gyengeáramú érintkező helyébe nagyobb teljesítmények kapcsolására képes erősáramú érintkező van szerelve.

g.) Függetlenített érintkezős támaszmágnes. u. az, mint a d.) pont szerinti, csak vagy az egyik, vagy mindkét mágnesen a kontaktusok egy része független a támszerkezettől.

h.) Nagyérzékenységű kapcsolómágnes. 1, 2 és 3 érintkezős kivitelben készül, 2 és 3 érintkezős kivitelt pedig ezüst érintkezővel gyártják. Érzékenysége és jósági tényezője jelentősen meghaladja a normál kapcsolómágnesét.

i.) Polarizált kapcsolómágnes. Max.11 érintkezős kivitelben készül. A beépített permanens mágnes miatt áramérzékeny.
 


A jelfogócsalád általános adatai:


Az alább felsorolt adatok minden típusnál közös extrém adatok.

A jelfogó maximális érintkezőszáma ezen belül az érintőelrendezésnek általában minden variációja megvalósítható, de min. 1 érintkező ellentétes értelmű legyen    17 érintkező
Kontaktus nyomás    20 + 2 g
Maximális meghúzási idő, típustól függ     kb. 160 msec
Minimális meghúzási idő, típustól függ     kb. 100 msec
Maximális elengedési idő, típustói függ     kb. 60 msec
Minimális elengedési idő, típustól függ     kb. 40 msec
Működési szám    1 millió
Maximális kontaktusterhelés megszakításra   

Normál kontaktus:        Feszültség     220 V

                                      Áram            5,8 A
Teljesítmény                400 W váltó, 120 W egyen

Erősáramú kontaktus:  Feszültség     220 V

                                     Áram             13,5 A
Teljesítmény    600 W váltó, 300 W egyen

Működési hőmérséklet határok    -25 ° C-tól + 55 ° C-ig

Súly a tekercs és az érintkező elrendezés függvényében    0,2 - 2 kg
Menetszám pontosság                 +/- 0
Tekercs ellenállás pontossága    +/- 15-10 %
Elektromos beállítási adatok pontossága    +/- 10 %
Működési idő pontossága            +20%


A jelfogók felépítése


A lágyvasból készült „U"-alakú járomra kerül felerősítésre a horgony (fegyverzet), mely mechanikus kapcsolatban van az érintkezőhidakat hordozó érintkezőléccel.

A járom oldalán vannak felerősítve egy vas és egy szigetelőlemez alátéttel az érintkezőtörzsek tartására szolgáló bakelit szerelőlapok, melyeket a vezetőrúd szorít a vas alátéthez. Á vezetőrúdhoz felül csuklósan csatlakozik az érintkezőléc, melynek szerepe a szerelt bakelitlapok két oldalára felerősített érintkezőtörzsek rövidre-zárására szolgáló, szigetelőhengerbe foglalt, ezüst érintkezőhidak tartása, illetőleg a jelfogóhoronnyal való együttes mozgatása, s ezzel az érintkezők közötti kényszerkapcsolat megteremtése. A horgony és az érintkezőléc alsó része csuklósan csatlakozik egymáshoz. A vezetőrúd biztosítja a bakelit alapok elmozdulásmentes rögzítését és a horgony mozgásának a határolását.

A horgony távolsága a járom belső éléhez viszonyítva (tehát a légrés 2,5 mm). Mivel mint egykarú emelő működik, a horgonykar ezt az elmozdulást az érintkezőlécre teszi át, ott az elmozdulási távolság 4,5 mm-re nő meg.

Az érintkezőtörzsekre szegecseléssel van -felerősítve az érintkezőrugó és a rugóhatároló reá ugyancsak szegecseléssel rögzített. Az érintkezőrugó tartja az ezüst érintkezőfejet. Az érintkezőtörzsből négy típust használunk: a normált, az időzítettet, az erősáramú normált, és az erősáramú időzítettet. A szegecsek felőli vége a bakelit szerelőlaphoz csatlakozik hengeres, hornyolt, anya és rugós alátét segítségével, az ellenkező oldali végén pedig az áramkörbe való csatlakozás történik.

Az érintkezőpogácsa nyerges kialakítású. Ez a forma biztosítja az érintkezőhíd biztos felfekvését.


Integra kapcsolómágnes zavar jelzőcsengő kikapcsoló jelfogóval